Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Az Arte Magistra Kft honlapja

Posts filed under kirakatrendezés

Hintalovak a kirakatban

Azért egy kis idő után nekem is feltűnt, hogy  kedves, gyakran visszatérő megrendelőink, Dr.Ladó Mária és Dr.Tóth Ferenc által keretezésre hozott képek, tárgyak témája, hogy is mondjam, eléggé egy síkon mozog. Hintaló így, hintaló úgy, papíron, vásznon, fotón, rézkarcban, maga valójában….

DSC_3127

Dr.Ladó Mária és Dr.Tóth Ferenc

 

Utánajártam, és kiderült, hogy ez nem véletlen! A gyűjtőszenvedély számomra sem ismeretlen fogalom, én is ebben a cipőben járok, úgyhogy könnyen beszélgetésbe elegyedtünk. Persze kicsit túloztam, hiszen Mari és Feri az évek során sok szép és tudatosan válogatott alkotást kereteztetett nálunk, de mégis ezek a hintalovak mindennél érdekesebbek. Természetes, hogy az áprilisi kirakat az övék lett.

Ferinek is volt gyerekkorában faparipája, amit gyakorta megetetett szénával, de az évek során feledésbe merült. Azután úgy húsz évvel ezelőtt a zalalövői szülői ház padlásán rábukkant az egykori hintalóra. Innen nem volt megállás, beleásta magát a témába és felderített mindent, amit a hintalovakról tudni, tudnunk kell!

Például azt, hogy az első mai értelemben vett hintalovat I. Károly, Anglia, Írország, Skócia királya kapta még gyermekként 1610-ben. Ezt a paripát sajnos nem Dr.Ladó Mária és Dr. Tóth Ferenc gyűjteményében találhatjuk, hanem a londoni Victoria and Albert Múzeumban.

És azt a magyar érdekességet, hogy vesszőparipát ábrázol II. Ulászló király kódexének egyik iniciáléja a rajta lovagló gyermekkel. A kódex az Esztergomi Főszékesegyház könyvtárában található.

Hogy Feri gyerekkori paripája milyen volt, azt nem tudom, de azt igen, hogy már a legkorábbi ló játékok is teljesen fel voltak szerelve, akárcsak az igazi harci mének, kis kerekeken álltak, kocsit húztak maguk után és a gyerekek megtanulhatták kicsiben, hogy kell felszerszámozni egy igazi lovat.

Az egykor céhekben, mesteremberek által készített példányok ma iparművészeti remekek, de a tömegtermelés a paciknak sem tett jót. Ám a hintaló népszerűsége máig töretlen, melyben nagy része van Ferinek és Marinak is.

 

Kemény Zoltán

Kemény Zoli

cinkográfus, grafikus, tanár, tervező szerkesztő, tipográfus, művészeti vezető.

Vagyis Kemény Zoltán képzőművész, kirakatrendezési akciónk következő áldozata.

Zoli, az örök fiatal, mindig jókedvű – legalábbis annak látszó – szentendrei arc.

Felbukkan a kortárs kiállításokon, a mi kis mozink legjobb filmjein, városi sétákon, kutyájával, Brúnóval a Pismány aljában, a csokiboltban és persze nálunk is rendszeresen.

4

Régi barátság a miénk. Tizenegynéhány évvel ezelőtt egy valamikor szebb napokat látott kávézóban kértük fel a nagy sikerű Sütisütő verseny zsűri elnökének.

A feladat viccesnek hangzik, de nem volt az. A zsűri többi tagjával egyetemben – Kocsis Barna építészmérnök, ifj.Vitray Tamás operatőr – kemény, embert próbáló munkát végzett, hiszen végig kellett kóstolnia vagy harmincféle süteményt majd értékelnie a teljesítményeket humorosan, kedvesen, komoly háttértudásról téve tanúbizonyságot.

Zoli akkor a National Geographic Magyarország művészeti vezetője volt.

Akkor már nagyban zajlottak az Erdész Galériában a Művészkonyha kiállítások, amelyekben Kemény Zoltán is részt vett. A galériás kitalálta, a művész megalkotta, a vendéglős elkészítette és az úri közönség felfalta. Íme:

Nézzétek meg Kemény Zoltán alkotásait, a Tipokrifeket, Képiratokat, Versképeket, és a mi kedvenceinket, a Parafrázisokat.

Kemény Zoltán több mint harminc Szép Magyar Könyv díjjal

Köztársasági Elnöki- és miniszterelnöki különdíjakkal

a Képzőművészeti lektorátus különdíjával,

a Lipcsei Nemzetközi Könyvvásár A világ legszebb könyvei díjának bronzérmével,

a Los Angeles-i International Photography Award fotóalbum tervért kapott harmadik helyezésével rendelkezik.

Büszkék vagyunk rá és kirakatrendezői aranyéremben részesítjük. Nézzétek meg a Képkeretező Műhely – Művészbolt kirakatát, maga egy műalkotás.

Baksai

Egy kávézást összehozni körülbelül négy hónapba telt, pedig többször nekifutottunk, kemény egyeztető munka folyt, de Baksai körül nagyon zajlik az élet.

Azt a szót, hogy Baksai pontosan 1992-ben tanultam meg, akkor indítottuk vállalkozásunkat, Nagy Sándor Képkeretező műhelyét, akkor még Művészbolt nélkül.

Egyik beszállítónk javasolta, hogy Baksai keretet mindenképpen tartsunk, mert a művészek nagyon kedvelik. Általában vakrámára feszített vásznakat kereteztetnek benne. Persze ez itt most nem lényeges. Csak annyiban, hogy a mi Baksai Józsink rajzolta le és gyártatta le ezt a kerettípust. Azóta nemcsak Magyarországon, hanem az olasz képkeretgyárakban is beszerezhető. ( Tudsz róla, Józsi?)

DSC_6374

Baksai József

A Tanár Úr, a Munkácsy-díjas festőművész, aki vastagon viszi fel a vászonra az olajfestéket (néha plextollal dúsítva…micsodaaaa? olvasom különböző helyeken, bár a művész ezt a tévedést már többször korrigálta ) leginkább vászonra olajjal fest, készített vagy hétszáz akvarellt, amúgy profi fotóművész, harcművész és Kyudo edző és alapító, aki óránként 70-100 oldalt képes elolvasni, amúgy 500 oldalig meg sem áll egy nekifutásra. Járt ösztöndíjjal Párizsban, Luxemburgban, Rómában, mestere a főiskolán Sváby Lajos volt.

Naphimnusz 2009 160x100mm akvarell, karton

Naphimnusz 2009 160x100mm akvarell, karton

Tovább is sorolhatnám a mester érdemeit és életútját – hogy munkáit magyar és külföldi gyűjtők kísérik figyelemmel, közgyűjtemények vásárolják meg – de a szentendrei művészeket bemutató sorozatunk abszolút szubjektív. A Szentendrei Lakástárlat Alapítvány rendezvényén mutattuk be Baksai Józsefet, tulajdonképpen ott ismerkedtünk össze – azóta van pár közös élményünk – pedig huszonéve egy városban élünk, nagyjából egy területen tevékenykedünk.

Mit szóltok hozzá? Ugye ti is ismeritek?

Nagy Sándor Képkeretező műhelye és Művészbolt kirakatát most Baksai József rendezte be. Mindent beletett, ami egy grafikához szükséges. Mindent?

Bihon Győző festőművész – Byhon –

mellékállásban kirakatrendező, persze ez csak vicc. De a Képkeretező műhely – Művészbolt szeptemberi kirakatát tényleg Győző rendezte be.

A” Művészek köztünk vannak” sorozatunkban most Bihon Győző festőművészt mutatjuk be.

Schminke festékek

Schminke festékek

A Képzőművészeti Főiskolára is járt de egyébként rajz-földrajzszakos tanár, ám mindannyiunk megelégedésére nem a katedrát koptatja, hanem Szentendre macskaköveit.
Mindenki ismeri a városban, hiszen nagyon közvetlen, barátságos , családcentrikus ember, nem megközelíthetetlen, magába zárkózó művész. Nagy erőbedobással vesz részt a közéletben, ott van a jótékonysági rendezvényeken, felajánl, ha kell, ajándékoz, ha úgy látja és segít. Egyszóval nagyon pozitív ember. 15 éve telepedett le városunkban, Nyíregyházáról érkezett.

Nagyváros című kép

Nagyváros című kép

Szóba elegyedhetünk vele mikor Fő téren városlakókkal, turistákkal barátkozik, fényképezkedik, mesél, és kelti Szentendre jó hírét.
Sőt, ha nagyon erőszakoskodunk, talán még egy karikatúrát is csinál rólunk.
Kezdő lépésként itt ismerkedhetünk meg mini tárlatával, a Bihon mustrán.

Nagy Sándor instruál

Nagy Sándor instruál

Azonban a komoly dolgok, a fő művek az otthoni műteremben születnek.
Éjszaka fest amikor mindenki alszik és nyugalom van. Ilyenkor mind az öt reflektor ég, finom jazz szól és születnek a nagy művek.
A lírai absztraktok, a kubista stílusúak, az égi képek. Akrillal vásznon, akvarellel papíron.

DSC_2567

Ismerjétek meg ti is, gyertek le a Fő térre, gyakran ott találjátok a könyvesbolt mellett, és az a szép lány ott mellette Andrea, a szerelme,a múzsája, nemsokára a felesége.
Most pár hétig a Képkeretező Műhely – Művészbolt kirakatában is lóg két Byhon festmény!

Henni, a papírrestaurátor – művész

Fehrentheil Henriette, papírrestaurátor, bölcsész, latintanár és gyógyító.
Biztos sorolhatnám még tovább, de most a könyvrestaurátor Hennit mutatom be, az Ars Alba Restaurátor műhely egyik alapítóját, tulajdonosát.

20140902_112419

Henniék műhelye, az Az Ars Alba 1992 óta működik Szentendre belvárosában.
Sok éve dolgozunk együtt velük. Gyakran előfordul, hogy rossz állapotú, szakadt, elázott, elsavasodott akvarellek, pasztellképek kerülnek hozzánk keretezésre, ilyenkor Henni szakértelmére van szükség.

Fő szakterületük a régi könyvek, kéziratok, oklevelek, nemesi oklevelek, címeres levelek, levéltári dokumentumok, metszetek, pasztellképek, rajzok, papír, bőr és pergamentárgyak konzerválása, restaurálása, kiállítási nemes másolataik elkészítése.

20140904_090446

Ez a történet úgy kezdődött, hogy tíz éve leégett a weimari Anna Amália Könyvtár egy része. A tűzvészben megégett, az oltás során elázott több száz éves könyveket állagmegóvás miatt előbb lefagyasztották, majd vákumos szárítással kiolvasztották. Ezután kezdődött meg restaurálásuk, amiben sikeres pályázatuknak köszönhetően komoly részt vállalnak az Ars Alba Restaurátor műhely munkatársai, több száz kötetet mentve meg az utókornak.
Új gerincek, fedlapok készülnek, papíröntés zajlik, préselik, savtalanítják, tisztítják, dobozba zárják a tűzvésztől megmenekült könyveket.

Hennit és a gyönyörűen helyrehozott könyveket egy tanulmányút keretében mi szállítottuk ki Weimarba.
Végigvizitáltuk az Anna Amália Könyvtár termeit, restaurátor műhelyeit és megállapítottuk, hogy Weimarból szintén szervezhetnének tanulmányi kirándulást Szentendrére, hiszen Henniék műhelye, felszereltsége, hangulata és persze Szentendre maga is vetekszik a német kisvárossal.