És most magunkról!

2015/11/25
2015/11/25 nsadmin

Legutóbb bemutattuk már nektek kedves olvasók a munkatársainkat, a csapatot, akikkel nagyon szeretünk együtt dolgozni. Akkor megígértem, hogy legközelebb a tulajdonosok következnek.

Tényleg aktuális már, hiszen 1992 óta működik üzletünk, műhelyünk Szentendre belvárosában. Azóta a nyitás hetében született kislányunk is végzős egyetemista. Talán tényleg eljött az idő a bemutatkozásra.

Itt lakunk, minden ideköt. A munka,  a család, a legjobb barátok. Szinte minden, és ezen nem is kívánunk változtatni. Szeretjük Szentendrét minden szépségével és hibájával együtt.

Böjtös Kinga, enteriőr dj barátnőm, a Vizitkártya blog tulajdonosa a Szép Lak legutóbbi számában ismertetett meg minket olvasóival, én meg arra gondoltam, nincs ennél jobb és profibb bemutatkozás.

Olvassátok Kinga cikkét!

Történet szép keretben

Őszi vendégségben a száz éves épület száz festménye között, melyek épp oly színes keretet adnak az itt lakó család életének, ahogy ők keretezik gondosan a hozzájuk betérő művészek remekeit. Mert a legjobb dolgok mindig a garázsban kezdődnek…

A festők városának szinte mindegyik neves tagja megfordult már abban a „művészellátóban”, ahol a portékák mellett jut a személyes hangból, az egymásra figyelésből, az őszinte érdeklődésből minden betérőnek. Van, aki egy közönséges írószerszámért, egy különleges merített papírért jön, de a legtöbb szentendrei alkotó saját képeivel állít be és kéri a hozzáértő tulajdonosok Musza Györgyi és Nagy Sándor tanácsát a kiválasztott kereteket illetően. A „békebeli boltosokat” épp ez a pillanat villanyozza fel, hisz maguk is az érzékeny, kreatív, sőt műértő fajtából valók…

DSC09867_átméretezve

Nagy örömmel merülnek el a színek tengerében, végtelen türelemmel kutatják a megfelelő formát a kuncsafttal karöltve, mialatt a kisváros társasági híreit is rendre megvitatják. Ilyenkor fogannak meg fejükben a művészeket bemutató blogposztok, miközben titokban új terveket eszelnek ki a szobrok és festmények népszerűsítésére. Majd a nap végén, záróra után a zegzúgos öreg épület hátsó fertályába húzódnak vissza, ahol száznál is több festmény borítja privát életük összes szobáját, beleértve a padlásteret, a konyhát, a lépcsőházat,sőt még a fürdőt is.

Köztük látható az a Barcsay rézkarc, amellyel a történetünk kezdődik! A még friss házasokként ajándékba kapott művet több is követte az évek során, de a szép és stílusos keretezés folyvást nehézségekbe ütközött. Végül megunva a helyzetet, Györgyiék a sarkukra álltak és kitanulva a keretezés fogásait, felkutatva a legjobb kellékeket és alapanyagokat, sorra felöltöztették „meztelen” festményeiket. Szüleik garázsában egy profin berendezett, gépesített képkeretező műhelyt alakítottak ki, majd következtek a rokonok, a barátok és ismerősök képei is, így a garázs röpke két hónap alatt szűkösnek bizonyult a szorgos családi manufaktúra számára. S mint annyiszor, az élet most is magától értetődően kínálta a lehetőséget, amikor erre a közel száz éves vályogba rakott kőépületre rátaláltak, mely egykoron egy módos iparosé lehetett Szentendre belvárosában. A műemlék jelleg megóvása évekig tartó óvatos felújítást igényelt, mely során az utcafrontra nyíló helyiségből barátságos boltocskát rendeztek be. Sándor képkeretező műhelye a ház emeletére költözött, a tényleges keretezés itt zajlik, az üzletben már csak a végső simításokat végzik. A kívülről parányinak tűnő ház befelé valósággal kitárul és lépcsőzetesen bővített szintjeivel, hangulatos belső kertjeivel, beépített tetőterével a mára öt tagúra bővült család kényelmes-komfortos otthona lett úgy, hogy mit sem vesztett régi patinájából. Sőt, mintha a régi ház is meghálálta volna a törődést, a műértővé-műgyűjtővé érett háziak értékmentő szenvedélye itt, az öreg gerendák alatt teljesedett ki igazán… Ahogy a megörökölt thonett és paraszt barokk bútoraik és a velük kokettáló muzeális szőnyegek, mokettek, falikárpitok is kibélelik a szobákat, úgy a család tekintélyes könyvtára is megtalálta helyét a tetőtérben. De a főszereplők maguk a szentendrei festők, akik számtalan szépséges műalkotással képviselik magukat a ház falain. Sokan közülük személyes barátok, vagy olyan kortársak, akik Györgyi és az ő művészeti alapítványa látóterében alkotnak.

Négy éve, barátnői társaságában gondolták ki azt a civil kezdeményezést, mely különleges hangulatú kiállítások, baráti lakástárlatok segítségével teremt alkalmat a helyi művészek jobb megismerésére. Az ötlet azóta rengeteg befektetett munkával, de prímán működik, sőt egyre stabilabb közösséget mozgat. Legújabb kezdeményezésük egészen a polgármesteri hivatalig hallatta hangját, ahol random tárlatokra és közös teadélutánokra invitálják a városka döntéshozóit és a képeiket bemutató művészeket. Mert a műértő okos nők már tudják, hogy a megoldás gyakran egy jól eltalált festményben rejlik. A szép keretet pedig Györgyiék adják hozzá.

 

 

 

 

 

 

  

 

, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük