Ovális keretek, aranyban és történelemben – egy restaurálási folyamat kulisszái

A restaurálásra hozzánk került két ovális képkeret nem mindennapi darab volt. A keretek hátoldalán apró, fémes csillanások jelezték, hogy valami rendkívüli rejtőzik a fában. A vizsgálat során kiderült: ezek repeszdarabok, amelyek a második világháború során fúródtak bele a keretekbe – valószínűleg bombatámadás során. Ritka, hogy egy restaurátor szó szerint háborús nyomokat találjon egy tárgyban.

A keretek állapota súlyosan sérült volt: a fa repedezett, több helyen hiányoztak a profilok, és az aranyozás nagy része megkopott, helyenként teljesen eltűnt. A teljes felületre kiterjedő restaurálás mellett döntöttünk, célunk az eredeti megjelenés hiteles visszaállítása volt.

1. Állapotfelmérés és dokumentáció
Minden restaurálás első lépése a pontos dokumentálás. Részletes fotódokumentációt készítettünk, majd megkezdtük a rétegvizsgálatot – kis minták alapján feltérképeztük a korábbi rétegeket, aranyozás technikáját, és az alkalmazott alapozó anyagokat.

2. Szerkezeti megerősítés
A fát fertőtlenítettük és megerősítettük, mivel több helyen korhadás, illesztési lazaság volt tapasztalható. A repeszdarabokat – történelmi jelentőségük miatt – nem távolítottuk el, hanem biztonságosan stabilizáltuk őket a keret hátoldalában.

3. Hiányzó díszlécek faragása
Az ovális forma és a profilminták miatt a hiányzó díszléceket kézzel kellett kifaragni. A pontos illeszkedés kulcsfontosságú volt, hiszen a legkisebb eltérés is megtörné az ovális keret ritmusát. A régi-új elemeket fa csapozással rögzítettük.

4. Gesso alapozás és bolus
A restaurált részekre hagyományos krétaalapozást (gesso) vittünk fel több rétegben, majd vörös bolus következett – ez adja az arany alatti meleg fényt.

5. Aranyozás
Vékony, aranyfüstöt használtunk, vízragasztásos technikával. A teljes keret felületét újraaranyoztuk, majd ahol szükséges volt, antikoltuk a fényt, hogy az új arany ne „verje túl” az eredeti részeket.

6. Védőbevonat és konzerválás
A munka zárásaként természetes gyantából készült védőréteget vittünk fel, amely segíti a tartósságot, miközben nem zárja el a fa légzését.

A restaurálás végén a keretek nemcsak visszanyerték eredeti megjelenésüket, hanem méltó emlékei lettek egy történelmi korszaknak is. A restaurátor feladata ilyenkor nemcsak technikai – hanem kulturális felelősség is: múltat őrizni, láthatóvá tenni.

Ha szeretnéd, készíthetek még rövidebb összefoglalót például kiállítási leírás vagy portfólió számára.

[/vc_column_text][ut_image_gallery thumbnail_size=”medium” grid=”3″ gap=”10″ gallery=”3880,3881,3882,3883,3884,3885,3886,3887,3888,3889,3890,3891,3892,3893,3894,3895″][/vc_column][/vc_row]

A penészgombákról
A levegőben mindig és mindenhol jelen vannak a különböző penészgombák szaporítóképletei. A megtelepedésükhöz elegendő a 72 órán (!) keresztül fennálló 65% vagy magasabb relatív páratartalom, ami különösen a nyári nedves időszakban gyakran előfordul. Az életfunkcióik beindulásához ideális a 20-30 o C közötti hőmérséklet. Az élő, ’bársonyos’ felületű
penészgomba telepekből milliószámra kerülnek a légtérbe az aktív spórák, amik a felső légutakban az arra érzékenyekben allergiás reakciókat válthatnak ki, sőt mélyebbre jutva a tüdőszövetet is megtámadhatják. A gombás eredetű tüdőfertőzésekért elsősorban az Aspergillus nemzetség tagjai felelősek: pl. a fekete színű Aspergillus fumigatus és Aspergillus
niger, valamint a ma már karcinogénnek tartott sárgásbarna színű Aspergillus flavus, a rettegett ’fáraógomba’. Ez utóbbi ’becenevet’ azért kapta, mert Tutanhamon érintetlen sírjának 1922-es feltárását követő években több munkás és kutató halt meg rejtélyes betegségben, egyes feltételezések szerint az évezredekig bolygatatlan sírkamrában tenyésző penészek, elsősorban az Aspergillus flavus okozta fertőzés következtében.

Bolyhos Aspergillus telep 18. sz-i iraton

A tüdőben megtelepedő Aspergillus fajok az ún. aspergillosis (CPA) nevű betegséget okozzák. Ennek figyelmeztető jelei: láz, levertség, gyengeség és gyakori köhögés, vérköhögés, fogyás. Kezelése gyakran élethosszig tartó és sokszor csak a tünetek enyhítését eredményezi.

Műtárgyainkon gyakran megtelepednek a szintén erősen allergén hatású Penicillium és a feketés Mucor gombafajok is. A Penicillium általában fehéres kör alakú bársonyos telepeket alkot, de vannak színes változatai is. Sokszor az Aspergillusokat megelőzve elsőként jelenik meg a nedves könyveken, grafikákon, képeken.
Az élő, aktív fertőzést a műtárgy felületén lévő bársonyos, bolyhos, sokszor kör alakban elhelyezkedő színes telepek jelentik. Ezek a legfertőzőképesebbek. A régi, akár több évtizedes/évszázados nem aktív fertőzések jellegzetes színes foltok (fekete, szürke, piros, sárga, barna) formájában jelentkeznek. Ezek a foltok többnyire eltávolíthatatlanok, főleg a
papír, bőr, textil alapú műtárgyakból. A régi penészfoltokban megmaradt kiszáradt spórák ugyanakkor hosszú ideig fertőzőképesek, amennyiben az életfunkciójukhoz szükséges ideális körülmények közé – magas hőmérséklet és páratartalom – kerülnek újra, tehát az egészségre ezek is veszélyesek.

20. sz. eleji kötés fehér Penicillium telepekkel

Penészfertőzés jelei, fokozatai és a lehetséges megoldások
Bármennyire egyszerű és reklámozott megoldásnak tűnik, semmiképpen NE használjunk ózongenerátort műtárgyak fertőtlenítésére! Az ózon nagyon agresszív oxidáló anyag és beindítja a műtárgyakat alkotó szerves anyagok bomlását. A molekulák szétesésének ’eredménye’ szemmel is látható módon majd csak évek múlva jelentkezik! Ezért ha egy helyiség légterét szeretnénk fertőtleníteni, a szerves alapanyagú műtárgyakat el kell távolítani a kezelés idejére és a befejezés után csak 24 óra elteltével szabad őket visszavinni!

1., Dohszag
Az akár csak néhány hétre bedobozolt és pincébe, kamrába elrakott könyvek, képek stb. esetében a kibontáskor jellegzetes dohszagot észlelhetünk. Ez a penészfertőzés előfutára, spóradús levegőre utal. Hosszú ideig dohos környezetben tárolt tárgyakból a szag sokszor soha nem távolítható el!

Teendő: A tárgyak kicsomagolása után győződjünk meg arról, hogy nem nedvesedtek-e át. Ha igen, rakjuk szét őket egy nem lakás céljára szolgáló helyiségben és hagyjuk kiszáradni, átszellőzni több napig. Ne feledjük, hogy 3 nap magas páratartalom és 20 o C fölötti hőmérséklet elég lehet a penészgombák megtelepedéséhez! Ha szárításra is szükség van, gyorsíthatjuk a folyamatot ventilátorral, meleg levegő körültekintő befújásával. Nedves könyveket a talpukra állítva és a lapokat legyezőszerűen kinyitva kell szárítani. Amennyiben pár nap után sem csökken a dohszag, akkor száraz, meleg időben pár órára kitehetjük napozni a tárgyakat. Óvatosan kell eljárjunk, mert az UV sugaraknak ugyan penészölő hatása is van, de a napfény mindegyik hullámhossza károsítja a szerves anyagokat, főleg a színezékeket, festékeket (szerves anyag a papír, textil, bőr, pergamen, fa és a klasszikus festékanyagok egy része). Színes/színezett grafika napoztatása csak hátoldalról megengedett. Olaj- vagy akril festmények napoztatásával is csak néhány órát kísérletezzünk, de mindig a kép hátoldalát érje a közvetlen fénysugárzás.

2., Fehér, finom porszerű, kör alakban megjelenő penésztelepek
Ez a kárkép sokszor a penészfertőzés első látható fázisa, okozói többnyire Penicillium gombák. A jelenség könyveken sokszor a gerincen, a műbőr borítón vagy a lapok szélein, az ún. metszéseken fordul elő. Képeken gyakori, hogy az üveg és a grafika között, sokszor az üvegre tapadva, a háztartási porral összetéveszthetően jelenik meg. Az egyszerű portól tipikus kör alakú foltjai különböztetik meg. Ha bizonytalanok vagyunk a penész azonosításában, mutassuk meg a tárgyat restaurátornak!

Teendő: Védőruhában (FFP2-es maszk, kesztyű, eldobandó ruha, befedett haj), lehetőleg a szabadban, a keretből kibontva át lehet törölni a grafikát, keretet, üveget mikroszálas kendővel, kifejezetten lassú mozdulatokkal, hogy a spórákat ne szórjuk szét a levegőbe. A törlőkendőt utána dobjuk ki. Könyvekkel ugyanígy járhatunk el. A letörlés után következhet egy a Dohszag-nál leírt levegőztetés, napoztatás. Üveget, keretet a száraz áttörlés után nedvesen is lehet tisztítani, majd alaposan kiszárítani.

3., Színes, bársonyos felületű, különböző színű telepek a műtárgyon
Képek esetében a penészedés sokszor csak a kép hátoldalán, a fallal kontaktáló területeken alakul ki. Az élő, aktív termőtelepek friss, bársonyos, bolyhos felületet mutatnak.

20. sz. eleji kötés fehér Penicillium telepekkel

Teendő:  Ebben az esetben a fertőtlenítéshez mindenképpen restaurátor bevonására van szükség. A keretből a képet ne is bontsuk ki. A szállításhoz az előzőekben leírt védőruházatban a felszínen lévő penészfoltokra óvatos mozdulattal fektessünk mikroszálas törlőkendő/ket (ezek jobban magukban tartják a spórákat, kevésbé engedik ki a légtérbe), majd csomagoljuk a tárgyat több réteg hibátlan műanyag zacskóba, zsákba és így vigyük el restaurátorhoz.

Szines-peneszfoltok-es-penesztol-meggyengult-papir-a-18

Penészfertőzés kialakulásának megelőzése
A bevezetőben leírtak értelmében a legfontosabb szempont, hogy a lakó- és tárolóhelyiségek klimatikus viszonyai ne legyenek optimálisak a penészgombák életfolyamatainak beindulásához. A szoba vagy a raktár relatív páratartalmát tartsuk 50% körül, szükség esetén párátlanító készülékek üzemeltetésével. Télre lezárt nyaralók esetében a ház zárásakor a képeket vegyük le a falról és a védőüveggel lefelé fektessük ágyra, asztalra, semmiképpen se földre. Raktárazáskor se tegyük közvetlenül a földre a képeket vagy a könyves dobozokat, valamint ne képezzünk szoros tömböket a raktározott anyagokból, hogy legalább a levegő jobban járjon a tárgyak körül, ez is nehezíti kicsit a penészedés kialakulását. Fűtött lakásban is ajánlatos a képkeretek hátára kicsi távtartókat ragasztani, pl. 3-4 mm vastag karikákra vágott parafadugóból, hogy a tárgyak ne érintkezzenek közvetlenül a nedvesebb fallal. A könyvespolcokon a köteteket ne toljuk hátra, közvetlenül a falhoz.

Kiszáradt penészfolt 17. sz-i térképen

Katasztrófa helyzetek, beázások
Váratlan vízkárok esetében a legfontosabb az átnedvesedett, netán átázott tárgyak gyors kiszárítása. Ne feledjük, hogy a penészek megtelepedésének megelőzésére maximum 72 óra áll a rendelkezésünkre! A szárításhoz rakjuk szét a tárgyakat, a folyamat gyorsításához ventilátort, melegítést használhatunk, ez utóbbi esetében ügyeljünk arra, hogy a meleg ne egyes tárgyakat érjen, hanem a légtér hőmérsékletét emelje meg. A teljesen átázott papírok, papírképek, iratok esetében elképzelhető megoldás a vizes tárgyak mélyfagyasztása, végső soron akár a saját háztartási mélyhűtőnkben. Ha könyvgyűjteményt ért a kártétel, akkor a köteteket egyenként gézpólyával kell szorosan teljes felületükben bebugyolálni, majd nylon zacskókba helyezni, ezután kerülhetnek a mélyhűtőbe. Ezt az eljárást nagy gyűjteményeket ért vízkárok esetében is sikerrel alkalmazzák, ha nem lehet a
nagy tömegű nedves anyagot azonnal megszárítani. A mélyhűtőből fokozatosan lehet elővenni egy-egy műtárgyat és a fölengedés után egyedileg megszárítani, restaurátor bevonásával. A mélyfagyasztáshoz az optimális hőfok mínusz 18 o C vagy alacsonyabb hőmérséklet lenne, amit a háztartásokban használt gépek általában nem tudnak. Mínusz 18 o C- nál már olyan gömb alakú jégkristályok képződnek, amik nem sértik a papírban/bőrben levő rostokat. A magasabb hőmérsékleten kialakuló jégkristályok hegyesek, ezért károsíthatják a cellulóz vagy fehérje molekulákat. Jelen esetben ugyanakkor a penészfertőzés kialakulása és kártétele sokkal nagyobb veszély, tehát nyugodtan használjuk a rendelkezésünkre álló
mélyhűtőket.

Rég láttunk Szentendrén! Merre jársz?
Mivel foglalkozol mostanában? Mesélj részletesen! Mi most a kedvenced?
Valóban, olyan régen voltam Szentendrén, hogy muszáj lesz beiktatnom egy keretezést!
Komolyra fordítva a szót, mostanában a műhelyemben jövök-megyek-tervezek-festek-
adminisztrálok. Egyszer egy héten bebumlizom a belvárosba, hogy a Palomában lehessen
velem találkozni. Szóval nem unatkozom.

Igen… selyem képeket már csak megrendelésre festek, mivel egyszemélyes „vállalkozásom”
kitölti mindennapjaimat.
Lassan öt éve, hogy elindítottam a silk&more márkát. Saját tervezésű selyemkendőket és
selyem kiegészítőket festek. Mivel egyre több vásárlóm és megrendelésem van, úgy
gondolom jó úton járok. Telis tele a fejem megvalósítandó ötletekkel. Kedvencem most az új
SKINNY kollekció, ami unikális Magyarországon. Egy ütős nyári vonallal is készülök
hamarosan.

Hogyan készülnek a selyemkendők? Hol? Milyen anyagokat használsz, mesélj kicsit a
folyamatról!
Amíg egy selyemkendő kollekció a webshopba kerül, hosszú folyamaton megy keresztül. A
tervezéstől az alapanyag és a színek kiválasztásán át a csomagolásig mindent precízen
eltervezek. Sokszor ez legalább annyi időt vesz igénybe, mint a kendők elkészítése. Persze a
legjobb rész maga a festés, amikor életre kel egy-egy selyemdarab. Én fotózom és a képeket is
én szerkesztem.
Fontos számomra a minőség és az egyediség, ami alatt azt értem, hogy egy silk&more
kendőkollekció jól felismerhető legyen.
Folyamatosan olyan beszerzési források után kutatok, akik a legmagasabb minőségű
alapanyagokat gyártják. Szerintem valódi selyemre csak és kizárólag kiváló festékkel szabad
dolgozni. Nem szeretek rontani, mert a selyem nagyon értékes.

Hol találsz alkotásaidnak bemutatkozási lehetőséget?
Van egy szuper webshopom, a https://silkandmore.hu/, a Paloma művész udvarban pedig
„élőben” is meg lehet nézni, fel lehet próbálni a kendőket. Van néhány design bolt, ahol
korlátozott mennyiségben vannak kendőim. Szentendrén például a Palmetta Design Galéria
forgalmazza őket.

Mikor lesz nálunk ismét Borody selyemfestmény?
Néha azért még megfordul egy-egy képecske egy keretezés erejéig, mert egy NS keretnek
nincs párja. És ki tudja mit hoz a jövő?

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

Hova tűntél?
Nem tűntem el, itt vagyok a közelben. Már nem a Kő-hegyi Menedékházban, hanem Pócsmegyeren, a Malomban (fb: Sziget-Malom) lakunk. Nem a hegy, hanem a víz vesz körül. No meg a sok gyerek. Alsógödre járok át tanítani egy remek iskolába, irodalmat. Kerékpárral, hajóval. Szentendrén is sokszor mutatkozom a moziban, de nyílt utcán, vagy a Menedékházban is. És persze a restaurátorműhelyben készítem az oklevelek, kéziratok nemesmásolatait.

Mivel foglalkozol?
Gyerekeket terelgetek a műveltség felé. Könnyű dolgom van, mert kütyümentes környezetben dolgozom. A tábla, a kréta, a papír vesz körül. Telefon egy se, csak szemek és fülek. Kész időutazás, csak éppen a valódi jelen időbe, valós térbe vezet. Amiből a legnagyobb hiány van a világban.

Miért jó/kell nemesmásolatokat készíteni és ki készíttessen nemesmásolatot (cégek csak vagy magánemberek is a kincseikről?)
Mint papír- és könyvrestaurátor lassan 30 éve nap-mint nap az enyészettel barátkozom. Hűséges útitárs, lerázhatatlan kísérő. A múzeumok és levéltárak, könyvtárak, de a családi örökségek is küszködnek vele. A közgyűjtemények ezért sem szeretik féltett kincseiket kölcsönadni távoli kiállítások számára. Ilyenkor ezernyi viszontagság leselkedik rájuk a csomagolás, szállítás közben, de a kiállításban is. Ma már norma, hogy eredeti oklevelet, kéziratot nem adnak kölcsön, különösen nem állandó kiállításba.
Helyette elkészíttetik az adott oklevél, kézirat, grafika másolatát, ami a kiállításokban az eredeti benyomását kelti. Emiatt ki is kell írni, hogy másolatot látunk, mert a megtévesztés nem cél a múzeumok világában.
A magánéletben is felmerül, hogy a családi nemességet igazoló féltett iratból, pecsétes oklevélből csak egy van, ami a múltban mindig az elsőszülöttre szállt. Mára esetleg azt is közgyűjtemény, vagy egy külföldi nagybácsi őrzi. Ilyenkor fordulnak hozzánk az örökösök, hogy készítsük el az oklevél másolatát, gyakran annyi példányban, ahány ága van a családnak. Így erősítik az egyre inkább felértékelődő családi kötődéseket.

Miről lehet nemesmásolatot csinálni és mi lesz a sorsuk a nemesmásolatoknak (fiókba mennek? kiállításokra?egyházi intézményekbe?)
A legjobb, ha kézbe tudjuk venni az eredeti kéziratot, grafikát, oklevelet. Ilyenkor az lesz a másolatkészítés alapja. Ez azonban ritka lehetőség, főleg, ha a tengerentúlra kell érte utazni. A gyűjtemények azonban mára digitalizálták kutatásra alkalmas minőségben a dokumentumaikat. Az ilyen adatbázisokhoz kapott hozzáférés a legfontosabb forrásunk.
A másik forrás a restaurátormunka során szerzett tapasztalat, az anyagok és technikák ismerete. A pergamen, a papír a tinták, pecsétviaszok, zsinórok öregedéséről szerzett tudás segít abban, hogy az eredetiség benyomását keltsük.
érdemes-e keretbe, spéci üveg mögé tenni őket? És miért?
Intézményi munkáink egy része kiállítási tárlókba, vitrinekbe kerül. A családi kincsek, vagy reprezentációra szánt történelmi dokumentumok legtöbbször speciális keretezést kapnak. Az ún. dobozkeret, mint egy kis vitrin, megengedi, hogy a pergamenoklevél megőrizze térbeli kiterjedését, a rajta lévő függőpecsét is mint szemmel körbejárható műtárgy jelenik meg. A mélypaszpartuba ültetett kézirat hasonlóképpen megőrzi tárgyszerűségét.
Ma már az üvegezési technikák és anyagok sok, régen létező gondot megoldanak. A UV-sugárzás nem csak az eredeti dokumentumokat károsítja, de a másolatoknak is ártalmas. A tükröződések igényes műtárgykörnyezetben ma már kerülendők. A ma kapható tükrözésmentes, UV-szűrő, víztiszta üvegek mind hozzájárulnak munkáink rangos és szakszerű bemutatásához.

Hogyan alakulnak az árak?
Az írott kulturális örökség körébe tartozó dokumentumok (könyvek, kéziratok, oklevelek) és grafikák másolatai nem olcsók. Egy-egy ilyen munka ára függően az eredeti hozzáférhetőségétől, anyaghasználattól és időráfordítástól 60 és 180 ezer Ft között lehet.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]