Sajnos gyakran előfordul, hogy a nedves helyen – akár csak néhány hétig – tárolt műtárgyak
penészgomba fertőzésnek esnek áldozatul. Sokszor a nyári esős időben átnedvesedő (vagy
netán beázó) falon lógó kép hátán is fölléphet penészedés, amit esetleg csak sokkal később
veszünk észre.
A penészgombákról
A levegőben mindig és mindenhol jelen vannak a különböző penészgombák szaporítóképletei. A megtelepedésükhöz elegendő a 72 órán (!) keresztül fennálló 65% vagy magasabb relatív páratartalom, ami különösen a nyári nedves időszakban gyakran előfordul. Az életfunkcióik beindulásához ideális a 20-30 o C közötti hőmérséklet. Az élő, ’bársonyos’ felületű
penészgomba telepekből milliószámra kerülnek a légtérbe az aktív spórák, amik a felső légutakban az arra érzékenyekben allergiás reakciókat válthatnak ki, sőt mélyebbre jutva a tüdőszövetet is megtámadhatják. A gombás eredetű tüdőfertőzésekért elsősorban az Aspergillus nemzetség tagjai felelősek: pl. a fekete színű Aspergillus fumigatus és Aspergillus
niger, valamint a ma már karcinogénnek tartott sárgásbarna színű Aspergillus flavus, a rettegett ’fáraógomba’. Ez utóbbi ’becenevet’ azért kapta, mert Tutanhamon érintetlen sírjának 1922-es feltárását követő években több munkás és kutató halt meg rejtélyes betegségben, egyes feltételezések szerint az évezredekig bolygatatlan sírkamrában tenyésző penészek, elsősorban az Aspergillus flavus okozta fertőzés következtében.
Bolyhos Aspergillus telep 18. sz-i iraton
A tüdőben megtelepedő Aspergillus fajok az ún. aspergillosis (CPA) nevű betegséget okozzák. Ennek figyelmeztető jelei: láz, levertség, gyengeség és gyakori köhögés, vérköhögés, fogyás. Kezelése gyakran élethosszig tartó és sokszor csak a tünetek enyhítését eredményezi.
Műtárgyainkon gyakran megtelepednek a szintén erősen allergén hatású Penicillium és a feketés Mucor gombafajok is. A Penicillium általában fehéres kör alakú bársonyos telepeket alkot, de vannak színes változatai is. Sokszor az Aspergillusokat megelőzve elsőként jelenik meg a nedves könyveken, grafikákon, képeken.
Az élő, aktív fertőzést a műtárgy felületén lévő bársonyos, bolyhos, sokszor kör alakban elhelyezkedő színes telepek jelentik. Ezek a legfertőzőképesebbek. A régi, akár több évtizedes/évszázados nem aktív fertőzések jellegzetes színes foltok (fekete, szürke, piros, sárga, barna) formájában jelentkeznek. Ezek a foltok többnyire eltávolíthatatlanok, főleg a
papír, bőr, textil alapú műtárgyakból. A régi penészfoltokban megmaradt kiszáradt spórák ugyanakkor hosszú ideig fertőzőképesek, amennyiben az életfunkciójukhoz szükséges ideális körülmények közé – magas hőmérséklet és páratartalom – kerülnek újra, tehát az egészségre ezek is veszélyesek.
20. sz. eleji kötés fehér Penicillium telepekkel
Penészfertőzés jelei, fokozatai és a lehetséges megoldások
Bármennyire egyszerű és reklámozott megoldásnak tűnik, semmiképpen NE használjunk ózongenerátort műtárgyak fertőtlenítésére! Az ózon nagyon agresszív oxidáló anyag és beindítja a műtárgyakat alkotó szerves anyagok bomlását. A molekulák szétesésének ’eredménye’ szemmel is látható módon majd csak évek múlva jelentkezik! Ezért ha egy helyiség légterét szeretnénk fertőtleníteni, a szerves alapanyagú műtárgyakat el kell távolítani a kezelés idejére és a befejezés után csak 24 óra elteltével szabad őket visszavinni!
1., Dohszag
Az akár csak néhány hétre bedobozolt és pincébe, kamrába elrakott könyvek, képek stb. esetében a kibontáskor jellegzetes dohszagot észlelhetünk. Ez a penészfertőzés előfutára, spóradús levegőre utal. Hosszú ideig dohos környezetben tárolt tárgyakból a szag sokszor soha nem távolítható el!
Teendő: A tárgyak kicsomagolása után győződjünk meg arról, hogy nem nedvesedtek-e át. Ha igen, rakjuk szét őket egy nem lakás céljára szolgáló helyiségben és hagyjuk kiszáradni, átszellőzni több napig. Ne feledjük, hogy 3 nap magas páratartalom és 20 o C fölötti hőmérséklet elég lehet a penészgombák megtelepedéséhez! Ha szárításra is szükség van, gyorsíthatjuk a folyamatot ventilátorral, meleg levegő körültekintő befújásával. Nedves könyveket a talpukra állítva és a lapokat legyezőszerűen kinyitva kell szárítani. Amennyiben pár nap után sem csökken a dohszag, akkor száraz, meleg időben pár órára kitehetjük napozni a tárgyakat. Óvatosan kell eljárjunk, mert az UV sugaraknak ugyan penészölő hatása is van, de a napfény mindegyik hullámhossza károsítja a szerves anyagokat, főleg a színezékeket, festékeket (szerves anyag a papír, textil, bőr, pergamen, fa és a klasszikus festékanyagok egy része). Színes/színezett grafika napoztatása csak hátoldalról megengedett. Olaj- vagy akril festmények napoztatásával is csak néhány órát kísérletezzünk, de mindig a kép hátoldalát érje a közvetlen fénysugárzás.
2., Fehér, finom porszerű, kör alakban megjelenő penésztelepek
Ez a kárkép sokszor a penészfertőzés első látható fázisa, okozói többnyire Penicillium gombák. A jelenség könyveken sokszor a gerincen, a műbőr borítón vagy a lapok szélein, az ún. metszéseken fordul elő. Képeken gyakori, hogy az üveg és a grafika között, sokszor az üvegre tapadva, a háztartási porral összetéveszthetően jelenik meg. Az egyszerű portól tipikus kör alakú foltjai különböztetik meg. Ha bizonytalanok vagyunk a penész azonosításában, mutassuk meg a tárgyat restaurátornak!
Teendő: Védőruhában (FFP2-es maszk, kesztyű, eldobandó ruha, befedett haj), lehetőleg a szabadban, a keretből kibontva át lehet törölni a grafikát, keretet, üveget mikroszálas kendővel, kifejezetten lassú mozdulatokkal, hogy a spórákat ne szórjuk szét a levegőbe. A törlőkendőt utána dobjuk ki. Könyvekkel ugyanígy járhatunk el. A letörlés után következhet egy a Dohszag-nál leírt levegőztetés, napoztatás. Üveget, keretet a száraz áttörlés után nedvesen is lehet tisztítani, majd alaposan kiszárítani.
3., Színes, bársonyos felületű, különböző színű telepek a műtárgyon
Képek esetében a penészedés sokszor csak a kép hátoldalán, a fallal kontaktáló területeken alakul ki. Az élő, aktív termőtelepek friss, bársonyos, bolyhos felületet mutatnak.
20. sz. eleji kötés fehér Penicillium telepekkel
Teendő: Ebben az esetben a fertőtlenítéshez mindenképpen restaurátor bevonására van szükség. A keretből a képet ne is bontsuk ki. A szállításhoz az előzőekben leírt védőruházatban a felszínen lévő penészfoltokra óvatos mozdulattal fektessünk mikroszálas törlőkendő/ket (ezek jobban magukban tartják a spórákat, kevésbé engedik ki a légtérbe), majd csomagoljuk a tárgyat több réteg hibátlan műanyag zacskóba, zsákba és így vigyük el restaurátorhoz.
Szines-peneszfoltok-es-penesztol-meggyengult-papir-a-18
Penészfertőzés kialakulásának megelőzése
A bevezetőben leírtak értelmében a legfontosabb szempont, hogy a lakó- és tárolóhelyiségek klimatikus viszonyai ne legyenek optimálisak a penészgombák életfolyamatainak beindulásához. A szoba vagy a raktár relatív páratartalmát tartsuk 50% körül, szükség esetén párátlanító készülékek üzemeltetésével. Télre lezárt nyaralók esetében a ház zárásakor a képeket vegyük le a falról és a védőüveggel lefelé fektessük ágyra, asztalra, semmiképpen se földre. Raktárazáskor se tegyük közvetlenül a földre a képeket vagy a könyves dobozokat, valamint ne képezzünk szoros tömböket a raktározott anyagokból, hogy legalább a levegő jobban járjon a tárgyak körül, ez is nehezíti kicsit a penészedés kialakulását. Fűtött lakásban is ajánlatos a képkeretek hátára kicsi távtartókat ragasztani, pl. 3-4 mm vastag karikákra vágott parafadugóból, hogy a tárgyak ne érintkezzenek közvetlenül a nedvesebb fallal. A könyvespolcokon a köteteket ne toljuk hátra, közvetlenül a falhoz.
Kiszáradt penészfolt 17. sz-i térképen
Katasztrófa helyzetek, beázások
Váratlan vízkárok esetében a legfontosabb az átnedvesedett, netán átázott tárgyak gyors kiszárítása. Ne feledjük, hogy a penészek megtelepedésének megelőzésére maximum 72 óra áll a rendelkezésünkre! A szárításhoz rakjuk szét a tárgyakat, a folyamat gyorsításához ventilátort, melegítést használhatunk, ez utóbbi esetében ügyeljünk arra, hogy a meleg ne egyes tárgyakat érjen, hanem a légtér hőmérsékletét emelje meg. A teljesen átázott papírok, papírképek, iratok esetében elképzelhető megoldás a vizes tárgyak mélyfagyasztása, végső soron akár a saját háztartási mélyhűtőnkben. Ha könyvgyűjteményt ért a kártétel, akkor a köteteket egyenként gézpólyával kell szorosan teljes felületükben bebugyolálni, majd nylon zacskókba helyezni, ezután kerülhetnek a mélyhűtőbe. Ezt az eljárást nagy gyűjteményeket ért vízkárok esetében is sikerrel alkalmazzák, ha nem lehet a
nagy tömegű nedves anyagot azonnal megszárítani. A mélyhűtőből fokozatosan lehet elővenni egy-egy műtárgyat és a fölengedés után egyedileg megszárítani, restaurátor bevonásával. A mélyfagyasztáshoz az optimális hőfok mínusz 18 o C vagy alacsonyabb hőmérséklet lenne, amit a háztartásokban használt gépek általában nem tudnak. Mínusz 18 o C- nál már olyan gömb alakú jégkristályok képződnek, amik nem sértik a papírban/bőrben levő rostokat. A magasabb hőmérsékleten kialakuló jégkristályok hegyesek, ezért károsíthatják a cellulóz vagy fehérje molekulákat. Jelen esetben ugyanakkor a penészfertőzés kialakulása és kártétele sokkal nagyobb veszély, tehát nyugodtan használjuk a rendelkezésünkre álló
mélyhűtőket.