TUS – KALLIGRÁFIA
Tus-kalligráfia
A távolkeleti művészet alapvető technikája, legfőbb kifejező eszköze a vonal és a tónus.
A japán és kinai tusfestészet sokféle témát ölel fel, de a természet és az évszakok változása központi helyet foglalnak el.
Klasszikus tus
Tust (kinai vagy indiai tusnak szokták nevezni) fából vagy növényi pernyéből készítenek, állati eredetű ragasztóanyaggal keverik, aztán korongokat, rudakat formálnak belőle, végül megszárítják.
A megkeményedett tust használat előtt kövön szétmorzsolják miközben vizet csepegtetnek hozzá, hogy folyékony legyen.
/különleges esetekben a rudakba egy igazgyöngyszemet tesznek, ez a cég ajándéka a vásárlónak, és a rudakra a cég nevén kívül sárkányt is bélyegeznek arannyal./
A tus terjedésével a tusok fajtái is változtak :
-A középkorban: -cserzőgubacsból nyert sűrű folyadék mely idővel megbarnult.
-Rembrandt: -faszénből kivont sárgásbarna tussal dolgozott.
-Goya korában: -tintahal festékanyagával, vagyis szépiával dolgoztak.
-Napjainkban: -kályhakorom+sellakpaszta (ami miatt száradáskor vízoldhatatlan lesz)
Mire dolgozhatunk?
-nedvszívó papír ( nád, bambusz, kender, gyapot, eperfakéreg, merített )
Mivel dolgozhatunk?
-náddal, hattyú- és lúdtollal, acéltollal.
A kínai tus a legjobb minőségű tus,melyet parafakoromból,kámforból, mósuszporból készítenek.
A kalligráfia – a görög kallos – szépség és grafosz -írás szóból – díszes, szép kézírást , annak művészi fokú gyakorlását jelenti. Az európai kalligráfia gyökerei a görög és római írnokok korába nyúlnak vissza, a képekkel, középkori szerzetesekkel virágkorát élte egészen a könyvnyomtatás feltalálásáig. A mai mindennapi életben a kézírás visszaszorulásával a kalligráfiát, a díszesen megírt szövegek elkészítését speciális alkalmakkor gyakorolják, meghívók, diplomák és hasonlók kerülnek ki a kalligráfia mai mesterei keze alól. A kínai és a kelet-ázsiai kalligráfia eszköze az ecset, amelynek segítségével az írnok szintén folyamatosan tudja a jeleket főleg rizspapírra vagy selyemre írni. A kínai írásjegyek neve hanzi, a japánoké kandzsi. A kalligráfiát ezeken a távol-keleti helyeken igen fontos művészetnek tartják, és része a legkifinomultabb ázsiai festészetnek is.