PASZTELL

Pasztell

A pasztell (az olasz pasztello szóból) krétaszerű anyaggal készült rajz, ami a lehetőleg kissé durva felületenszétdörzsölt leheletfinom árnyalatokat tesz lehetővé, ilyen módon a rajz és festmény közötti átmenetnek tekinthető. A kréta a rajz ősi eszköze, de az európai rajzművészetben csak a 15. sz.-tól terjedt el.

Természetes kréták:
KŐKRÉTA: széntartalmú palából, kemény szürkés, vagy barnásfekete színnel
FEHÉR KRÉTA: mészkőből
VÖRÖS VAGY RŐTLI KRÉTA: vasoxid tartalmú agyagból

Mindhármat főként a 16-18. sz. folyamán használták, gyakran együtt is. A 16.sz.-tól megjelenő , koromból készített műkréták és a festőanyagokból készült pasztellek a 19. sz.-ban kiszorították a természetes krétákat. Eszköze és egyben anyaga a minimális kötőanyaggal kis rudakká préselt festékpor, mellyel krétához vagy rajzszénhez hasonló módon bánnak. A pasztell a 15. század legvégén jelent meg Franciaországban, legkorábban Leonardo da Vinci munkásságában fordul elő. Viszont először a francia grafikában alkalmazták a 18. század elején. (Rosalba Carriera használta először) Kezdetben a krétához hasonlóan használták, aprólékosan kidolgozva a rajz felületét. Ezt váltotta föl a szénrajz technikája, de még ekkor is a tónus maradt a kép uralkodó eleme. A 19. század második felében aztán a hangsúly eltolódott. Festői hatású pasztellképek születtek. Az így kezelt pasztell puha, lágyan egymásra mosódó, hamvas színfoltjaival valóban átmenetet jelent a grafika és a festészet között. A pasztell rudacskákat festékporból állítják elő minimális kötőanyag hozzáadásával. A tónusfokozatokat fekete és fehér festékpor adagolásával érik el. A pasztellkészlet sok darabból áll, mert a színeket nem szoktuk átfedéssel keverni, hanem valamennyi színfoltot a megfelelő árnyalatú kréta használatával rakjuk föl. E technika művészi hatása durvább felületű papíron mutatkozik meg igazán. A pasztellképeket rögzítenünk kell. A pasztell újabb változatait: a viaszpasztellt és az olajpasztellt nem kell fixálni, de az ezekkel készült képek színei már nem bársonyosak, hanem tüzesebbek. Ha az olajpasztellal készült rajzunkat terpentinbe mártott ecsettel utólag “átdolgozzuk”, a színek feloldódva egymásba moshatók, s az olajfestményhez hasonló művet kapunk. A pitt művészkréták klasszikus földszínekben (rozsdavörös, szépia, szénfekete), azonos minőségben kaphatóak négyszögletes rudak formájában vagy faborítású művész ceruzaként, viaszos és viasz nélküli változatban. Akár nagyobb felületek beszínezésére használjuk, akár finoman áttört hatásokat akarunk létrehozni, ez a termék minden elvárásnak tökéletesen megfelel. A pitt rajzszén természetes és mesterséges változatban kapható. Tanulmányok és előzetes vázlatok készítéséhez nincs ennél alkalmasabb anyag. A pasztellt igen sok színárnyalatban gyártják, a színeknek előre kikevert tónusait használják.

TÍPUSAI:
Lehet szögletes és hengeralakú.
Puha: minimális kötőanyagot tartalmazó pigmentből állnak, ezért különösen puhák és már a legfinomabb érintésnél is fognak
Kemény: rajzos elemekhez alkalmazhatók
Ceruza: festékanyagot fatokba foglalják

PAPÍR FAJTÁK:
merített
akvarell
rajzpapír
barna csomagolópapír
vászon
velúr -> nem alkalmas kemény krétához

TECHNIKÁK:
olajpasztell +akrilfesték
porpasztell + akvarell
olajpasztell + tus -> karcolt technika

SEGÉDANYAGOK:
gyurmaradír -> velúrpapíron ne használjuk
rögzítőspray
vattás pálcika
rajztábla
ujjunk
ecsetek
textil
szivacs
előrajzoláshoz -> szén, grafitceruza

ÍRJ NEKÜNK!