Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Az Arte Magistra Kft honlapja

Posts filed under A művészek köztünk vannak

Hogyan kerül egy női láb a kirakatba?

Egy Szentendrén élő és alkotó képzőművészt, zenészt mutatunk be nektek, Dóró Zsoltot .

Illetve ő mutatkozik be az ablakon keresztül. Hiszen a kirakatba csupa olyan tárgy, eszköz kerül egy-egy ilyen kirakatrendezésnél, amiket a művész használ, szeret, és jó esetben nálunk beszerez. Zsolt szerint a remek eszközökkel gyerekjáték remek alkotásokat létrehozni – akár lábbal is megy.

Zsolt 2013 óta él itt, azt gondolta – pár évig tervezgette majd döntött – hogy festőművész csakis Szentendrén szeretne lenni.

Azóta megrendelőnk/vásárlónk/barátunk és mi rajongással követjük pályafutását.

És ha munkáiról, a kapitális méretű táblaképeiről kérdezzük, ezt mondja: Mindenféleképpen erős grafikai hatással bíró, szakrális töltésű, expresszív, figurális festészetnek nevezném ezeket a munkákat.

 

Tavaly önálló kiállítása volt az Érdi Galériában, idén tavasszal a Debreceni Tavaszi Tárlaton különdíjjal jutalmazták Korpusz c. alkotását. Áprilisban a Szentendrei Lakástárlat mutatta be Zsoltot az érdeklődőknek saját, gyönyörűen felújított műterem-lakásában.

Krizbo kirakatot rendez

 

Krizbai Gergelyt, igazi nevén Krizbot kértük fel legújabb kirakatunk berendezésére.

Krizbo előre jelezte, hogy szerelmével, Rajkó Krisztivel érkezik és együtt fogják a feladatot megoldani. Az viszont meglepetés volt, hogy fejben már tűpontosan megtervezték a kirakatot.

Krizbot, a fiatal grafikusművészt leginkább NapiSzörnyeiről ismerhetitek, akikből egy lendületből és pár év alatt 300 darabot készített.

2016-ban vette át a Kortárs Folyóirat Képzőművészeti díját, ebből az alkalomból a lap Napiszörnyekkel volt tele. A tavalyi nagy durranás még mindig róluk szólt, a 2018-as szentendrei naptárban bukkantak fel ezzel nagy port/vihart kavarva.

Már a MAOE – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete – tagja, ilyen fiatalon túl kilenc egyéni és számtalan csoportos kiállításon.

A kirakatban Kriszti és Krizbo kedvenc tárgyai mellett helyet kapott egy Napiszörny giclée nyomat is, természetesen pontosan illeszkedve a koncepcióba.

Krizbo esküszik erre a pigment-alapú nyomtatási eljárásra, melyet művészeti nyomatok készítésére fejlesztettek ki, ezek évszázadok alatt sem fakulnak ki. Munkáit is így tudjátok megvásárolni három féle méretben. A kirakatban egy 50×50 cm-es Napiszörny giclée nyomatot láthattok.

Nézzétek meg személyesen is a ragyogó kirakatot, válasszatok magatoknak Krizbo szörnyecskéi közül, mi pedig remek keretekbe foglaljuk őket.

Gulyás Andrea festőművész

Kirakatrendezésre kértük fel Gulyás Andrea festőművésznőt, nagy kedvencünket.

Andi törzsvásárlónk, törzsmegrendelőnk – milyen hülyén hangzik ez a szó – ezért aztán pillanatok alatt megtalálta kedvenc tárgyait az üzletben, amit mindenképpen szeretett volna a kirakatba tenni.

Természetesen két eredeti Gulyás Andrea vászon is a kirakatba került, szerencsénk volt, hogy ezek most nem kaptak helyet a leányfalui Faluházban éppen ma este nyíló Terek és húrok című kiállításában.

Bizonyára sokan ismeritek őt és nemcsak alkotásait. Meggyőződésem, hogy ő az egyik ember a városban, aki a legtöbb vendéggel, turistával összefut és beszélget. A Fő téren találkozhattok vele és párjával, Bihon Győző festőművésszel. Itt is megnézhetitek alkotásait, kisebb képeit, akvarelljeit, de a lényeg persze nem itt látható.

Andrea 2012 óta készíti szentendrei városképeit, kezdetben akvarell- majd akriltechnikával. Képein elemeire bontja, majd újra szerkeszti a barokk főtér, a templomtornyok és szűk sikátorok, háztetők motívumait. Képein az egymást metsző síkok, a több rétegben felvitt és egymáson átderengő színmezők lágy, lírai hatást keltenek.

Gyertek, nézzétek meg Andrea kedvenc eszközeit, festékeit, tárgyait és persze festményeit a kirakatban, szeressetek bele és vigyétek haza őket. Nem hiányozhatnak gyűjteményeitekből! Szentendrét mindenkinek!

Műteremsöprögetések

Mindig mondom, hogy a művészek köztünk vannak. Mármint itt, Szentendrén.

Kanyó Erika – szerintem mindnyájatok által ismert – barátnőm szerint nagyon könnyű a városban úgy sétálni, hogy belebotoljunk egy Kossuth-, egy Munkácsy-díjas képzőművészbe.

És az nagyon jó, hogy azonnal le lehet ülni a legközelebbi kávézóba egyet beszélgetni, megkérdezni, hogy éppen min dolgoznak, mi jár a fejükben vagy egyáltalán csak, hogy mi újság.

Persze lehet, hogy ezt nem mindenki tudja megtenni, hiszen fel is kell ám ismerni a Mestert!

A város határában ugyan kint van a tábla, hogy Szentendre a festők városa, de ettől még felmerül a kérdés, hogy hol vannak a művészek? Hol alkotnak? Hol lehet a munkáikat megnézni, megfogni, megvásárolni? Van-e bemutatkozási lehetőségük? Vannak-e szentendrei kortársakkal foglalkozó galériák? Itt, a festők városában.

 

Erre – az ismerkedésre –  tesznek kísérletet a Lakástárlat munkatársai Műteremsöpréseikkel. Évente két alkalommal bekukkantanak a köztünk élő, alkotó, de nem mindenki számára ismerős művészek műtermeibe, ahol kincsekhez, ereklyékhez, titkokhoz, élményekhez kívánják juttatni a érdeklődőket. A műtermek titkain túl kisebb alkotások, vázlatok, skiccek, fiókmélyi kincsek hazavihetők. A kezdeményezés a Lakástárlat „Szentendrét mindenkinek!” üzenetét támogatja

Itt van egy kis képes beszámoló a programokról. Segítünk felismerni a Mestereket!

Musza Györgyi

Ur Eleonóra – Nana

Látjátok ezt a jó kis keretet? Mi bogyós aranynak hívjuk. Olyan mint egy nyaklánc, bár ezen a szép batikon sokkal jobban mutat mint nyakban.

12273638_843625562421831_458372772515479700_o

Büszkék vagyunk rá, hogy Ur Eleonóra batikművész gyakran megfordul nálunk. Ezt a munkáját a közelmúltban foglaltuk keretbe, úgyhogy megragadom az alkalmat, hogy bemutassam nektek a művésznőt.

Nana,  egy világjáró szentendrei.

Kivágás_2

Magyarországon, Szentendrén űzi egy távoli kultúra tradicionális művészetét. Arról a kétezer éves batiktechnikáról van szó, melynek őshazája Indonézia, de Ázsia és Afrika tájain is változatos formában terjedt el. 2oo8 óta minden évben több hónapot tölt olyan egzotikus országokban, ahol még élő hagyománya létezik e műfajnak és a helyi népművészek szívesen megosztják tudásukat a távolról jött érdeklődő idegennel. A nagy utazásokra minden alkalommal elkíséri őt férje és két gyermeke is, így szenvedélye az elmúlt évek alatt a család életmódja lett.

Eleonóra eredeti helyszínen Indonéziában, a még aktívan dolgozó mesterektől tanulta meg a bonyolult technikát és azóta ő maga is e tradicionális művészeti ág mesterévé érett. Indonézia mellett thaiföldi, mexicói, sri lankai tanulmányutak következtek, míg tökéletesre csiszolta tudását néha egészen elképesztő körülmények között – szegényes szalmakunyhókban, döngölt padlós, nádfedeles műhelyekben, hegyek között, apró falvakban – élt és dolgozott együtt a hagyományőrző népművészekkel.

De Eleonóra volt az egyik képviselője hazánknak idén azon az őszi nemzetközi művészeti kiállításon és vásáron (Salon Art Shopping) aminek évente a párizsi Louvre ad otthont. Tavaly, a „Museum of the Americas” (MOA) nevű és hasonló tevékenységű művészeti szerveződés választotta tagjai közé és nyújtott számára lehetőséget a megmutatkozásra ugyanitt és több kiállításán is, melyeket évente rendez amerikai, európai és ázsiai helyszíneken.

Hogy bemutassa művészetét, vigye jó hírét Magyarországnak, Szentendrének!