Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Nagy Sándor Képkeretező Műhelye-Művészbolt

Az Arte Magistra Kft honlapja

Posts filed under Szentendre

Andrelli

Művésznevén legalábbis, de mi Jánosként ismerjük.

Pap János Györgyöt szeretném most nektek bemutatni, szentendrei festőművész barátunkat.

A város szélén lakik családjával és egy szép műtermen osztozik feleségével, Zsuzsával. Azt, hogy férnek meg egymás mellett, nem tudom, nem, ne értsétek félre, de mégiscsak két művész egy csárdában… És még csak most jönnek a gyerekek, akik szintén művészpályára készülnek szüleik nyomában.

Amikor Jánost felkértem, hogy rendezze be kirakatunkat saját festményeivel, és az üzletünkben található kedvenc tárgyaival, nem gondoltam, hogy otthon milliméterre átgondolja, hogy mit hova tesz, honnan lógat le, és hogyan nem fog majd elfordulni a térbe lógatott festmény, és persze hány napot bír ki egy körte a fűtött kirakatban. A munka végére azért kiderült, hogy ő anno kirakatrendező iskolát is végzett. Ahogy láttam, kiváló eredménnyel.

János hitvallása Mahlertől származik! „Meghökkentőnek lenni könnyű, a szépséget kifejezni nehéz” Erre azért ő rácáfolni látszik, nézzétek meg festményeit!

Pécsi származású, az ottani rajzkörből jöttek Szentendrére Kovács Margit múzeumát meglátogatni és – finoman szólva – nem az ott látott kerámiák, hanem a város hangulata, a boltíves sikátorok, a Fő tér ragadta meg.

„Eszembe se jutott soha, hogy szentendrei festő leszek és azóta is csak ámulok, hogy az lettem ”  Rövid kitérő következett, és szülei akaratának megfelelően a Katonai Főiskola repülőgép szakára iratkozott be, mivel a középiskola alatt sportrepülő volt. Amikor helikopterre helyezték, lelépett , ami persze nem volt egyszerű.

Az Iparművészeti Egyetemen diplomázott és designerként kezdte művészi pályáját, világítástervezéssel foglalkozott. A 90-es évekig párhuzamosan folytatta a formatervezést a képzőművészettel. Mára már csak fest, és beteg, ha nem festhet. Reggeltől sötétedésig alkot, amíg süt a nap, közben szól a jazz. Képeiben él, a harmóniát keresi, egy olyan világot, ahol jól érzi magát.
„ A felnagyított léptékkel a pop-artot idézi és ezt a legjobb chicagoi hiperrealista művészek színvonalán teszi. Tudja azt, amit a németalföldi mesterek tudtak,a belülről áradó fényt megfesteni.” ( Dr.Pogány Gábor művészettörténész ) – – hangzott el az Országos Csendélet Biennálén, ahol I. helyezést ért el.

Gyertek, nézzétek meg a kirakatot, János új képeit és azt, hogy lesz almából körte a festővásznon!

Kerámiák képkeretben

Írtunk már pár évvel ezelőtt  Kósa Kláráról és Kósa Juciról blogunkban, most viszont elkaptuk őket, hogy rendezzék be kirakatunkat.

IMG_2749_1

Kósa Klára és Musza Györgyi kirakatrendezés közben

 

Minden hónapban mást kérünk fel el erre a nemes feladatra és nem azért, mert nekünk nincs kedvünk hozzá, hanem azért, mert 22 éves pályafutásunk alatt annyi érdekes emberrel, gyűjtővel, művésszel ismerkedtünk meg és annyira nagyra tartjuk azt amit csinálnak, hogy önző módon magunknak akarunk pár hétre valami nagyon szépet és különlegeset.

Most túllőttünk a célon, mert a Kósa kirakat óriásit szólt és nem győztük az érdeklődő bel- és külföldi turistákat útba igazítani a Kósa Reneszánsz Kerámia Stúdió felé.
Úgyhogy ez esetben egyáltalán nem érvényesültek gyönyörű kereteink, mindenki a kerámiákat akarta. Azért most nézzük meg azt is, hogy milyen szépen mutatnak a keretek a kerámiák mellett, illetve a kerámiák milyen jól érvényesülnek a gyönyörű keretekben? Ki tudja…mindenesetre van pár szép példa itt is, a kirakatban is és weboldalunk különleges keretezés rovatában is.

 

Biztos sokan ismerik a Kósa lányokat, két igen különböző személyiség. Mintha nem is lennének unokahúg-nagynéni relációban.

Klára a lendületes, az energiabomba, nem lankad, tele jókedvvel, innovatív gondolatokkal. Kiállításról kiállításra jár, megnyit, felavat és előad az ország és szomszédos országok egyetemein és nemcsak kerámia témában. Ő a szimbólumok, színek, szokások és hagyományok, vallások tudója és igen szórakoztató, színes előadója.

Mondhatjuk, hogy Juci az ellentéte? Igen. Nyugodtság, megfontoltság és jó humor. Ezek a jellemzői, biztos pont és biztos kéz. Félelmetes, ahogy a még nyers agyag vázákon és tálakon végigfut a tű a kezében, nem téved, nem remeg, minden díszítés oda fut ki, ahol kell. Minden darabot egyedileg mintáz, ötletgazdag tervező. Ha száz tányér készül keze alatt, akkor mind a száz más és más. Nincsenek egyforma darabok, hiszen nincsen sablon és nincsen előrajzolás, jelölés.

Javaslom az évzárási, ballagási időszakban is a Kósa Reneszánsz Kerámia Stúdió meglátogatását!

 

Hintalovak a kirakatban

Azért egy kis idő után nekem is feltűnt, hogy  kedves, gyakran visszatérő megrendelőink, Dr.Ladó Mária és Dr.Tóth Ferenc által keretezésre hozott képek, tárgyak témája, hogy is mondjam, eléggé egy síkon mozog. Hintaló így, hintaló úgy, papíron, vásznon, fotón, rézkarcban, maga valójában….

DSC_3127

Dr.Ladó Mária és Dr.Tóth Ferenc

 

Utánajártam, és kiderült, hogy ez nem véletlen! A gyűjtőszenvedély számomra sem ismeretlen fogalom, én is ebben a cipőben járok, úgyhogy könnyen beszélgetésbe elegyedtünk. Persze kicsit túloztam, hiszen Mari és Feri az évek során sok szép és tudatosan válogatott alkotást kereteztetett nálunk, de mégis ezek a hintalovak mindennél érdekesebbek. Természetes, hogy az áprilisi kirakat az övék lett.

Ferinek is volt gyerekkorában faparipája, amit gyakorta megetetett szénával, de az évek során feledésbe merült. Azután úgy húsz évvel ezelőtt a zalalövői szülői ház padlásán rábukkant az egykori hintalóra. Innen nem volt megállás, beleásta magát a témába és felderített mindent, amit a hintalovakról tudni, tudnunk kell!

Például azt, hogy az első mai értelemben vett hintalovat I. Károly, Anglia, Írország, Skócia királya kapta még gyermekként 1610-ben. Ezt a paripát sajnos nem Dr.Ladó Mária és Dr. Tóth Ferenc gyűjteményében találhatjuk, hanem a londoni Victoria and Albert Múzeumban.

És azt a magyar érdekességet, hogy vesszőparipát ábrázol II. Ulászló király kódexének egyik iniciáléja a rajta lovagló gyermekkel. A kódex az Esztergomi Főszékesegyház könyvtárában található.

Hogy Feri gyerekkori paripája milyen volt, azt nem tudom, de azt igen, hogy már a legkorábbi ló játékok is teljesen fel voltak szerelve, akárcsak az igazi harci mének, kis kerekeken álltak, kocsit húztak maguk után és a gyerekek megtanulhatták kicsiben, hogy kell felszerszámozni egy igazi lovat.

Az egykor céhekben, mesteremberek által készített példányok ma iparművészeti remekek, de a tömegtermelés a paciknak sem tett jót. Ám a hintaló népszerűsége máig töretlen, melyben nagy része van Ferinek és Marinak is.

 

Baksai

Egy kávézást összehozni körülbelül négy hónapba telt, pedig többször nekifutottunk, kemény egyeztető munka folyt, de Baksai körül nagyon zajlik az élet.

Azt a szót, hogy Baksai pontosan 1992-ben tanultam meg, akkor indítottuk vállalkozásunkat, Nagy Sándor Képkeretező műhelyét, akkor még Művészbolt nélkül.

Egyik beszállítónk javasolta, hogy Baksai keretet mindenképpen tartsunk, mert a művészek nagyon kedvelik. Általában vakrámára feszített vásznakat kereteztetnek benne. Persze ez itt most nem lényeges. Csak annyiban, hogy a mi Baksai Józsink rajzolta le és gyártatta le ezt a kerettípust. Azóta nemcsak Magyarországon, hanem az olasz képkeretgyárakban is beszerezhető. ( Tudsz róla, Józsi?)

DSC_6374

Baksai József

A Tanár Úr, a Munkácsy-díjas festőművész, aki vastagon viszi fel a vászonra az olajfestéket (néha plextollal dúsítva…micsodaaaa? olvasom különböző helyeken, bár a művész ezt a tévedést már többször korrigálta ) leginkább vászonra olajjal fest, készített vagy hétszáz akvarellt, amúgy profi fotóművész, harcművész és Kyudo edző és alapító, aki óránként 70-100 oldalt képes elolvasni, amúgy 500 oldalig meg sem áll egy nekifutásra. Járt ösztöndíjjal Párizsban, Luxemburgban, Rómában, mestere a főiskolán Sváby Lajos volt.

Naphimnusz 2009 160x100mm akvarell, karton

Naphimnusz 2009 160x100mm akvarell, karton

Tovább is sorolhatnám a mester érdemeit és életútját – hogy munkáit magyar és külföldi gyűjtők kísérik figyelemmel, közgyűjtemények vásárolják meg – de a szentendrei művészeket bemutató sorozatunk abszolút szubjektív. A Szentendrei Lakástárlat Alapítvány rendezvényén mutattuk be Baksai Józsefet, tulajdonképpen ott ismerkedtünk össze – azóta van pár közös élményünk – pedig huszonéve egy városban élünk, nagyjából egy területen tevékenykedünk.

Mit szóltok hozzá? Ugye ti is ismeritek?

Nagy Sándor Képkeretező műhelye és Művészbolt kirakatát most Baksai József rendezte be. Mindent beletett, ami egy grafikához szükséges. Mindent?